Itt ülök a Zhejiang-beli Hangzhou városában, egy viola da gamba hangját hallgatva, szomorúság hullámzik el belül, és közben azon töprenkedek, hogy van-e olyan kedvenc regényem, amiről tudok kínaiul beszélni?

Daluansi Lasiluo: Feichang piaoliang de ku de ren de gushi
(Darvasi László, a könnymutatványosok legendája)



... hát ez így visszaolvasva elég nyomorúságosan hangzik:D:D