Úristen már, rajzoltam egy 8 oldalas csendes képregényt!
Ez a vállrándítás azt mondja: "Nem  tehetek róla, hogy ilyen gyökerek."

a bullshit-pap homloka kérdőjelekbe gyűrődik, ahogy valami érthetetlen dolog merül fel a létezésében. Lehet, hogy ha majd egy öreg bácsi lesz, a Csongorszemély is képes lesz ilyenekre a homlokráncaival, melyek már most, kicsattanó ifjúkorában is figyelemreméltóak.

a kimonó derék-kötő izéi, egyre inkább olyanok, mint a hordó, vagy mintha a szereplők ilyen fura bogarak lennének. Főleg a kislány. Fura dolog ezeket a tradicionális bigyókat rajzolni, amikor csak képregényben meg filmekben láttam ilyeneket..

picit zavar, hogy ennyire japános ez a dolog (jobbról balra irányban rajzolás, meg japán hangeffektek)... olyan, mintha majmolnánk a mangákat. Nem az a lényege, hogy honnan kell olvasni, meg mittudomén.

nagyon tetszik ez a történetszerűség, meg a szereplők, amit kitaláltunk, és jó együtt dolgozni ezen a többiekkel. Csodálatos már!